A DIENES CSALÁD RÖVID TÖRTÉNETE

A jelenlegi mérai (egyes források, feljegyzések szerint eredetileg beczkói illetve korláthi) Dienes család eredetét konkrét adatokkal ma közel négyszáz évre tudjuk visszavezetni: első, név szerint is ismert ősünk, Dienes János - testvérével, Mihállyal együtt - 1623. június 10-én kapott címeres nemeslevelet II. Ferdinánd királytól, amit Abaúj vármegyében, Aszalón hirdettek ki. A családi emlékezet szerint János egy kisebb végvár kapitánya volt, s az ő családja is azokhoz tartozott, amelyek a török hódoltság alatt - valószínűleg a XVI. század végefelé fellángoló harcok következtében - elvesztették összes iratukat. A király tehát tulajdonképpen csak megerősítette a család nemességét. Azt, hogy János, bizonyára testvérével együtt, a törökök ellen harcolt, megerősíti a család címere is: az arannyal és ezüsttel vágott címerpajzsban álló férfi jobbjában egyenes pallost, baljában levágott törökfejet tart.

A család XVII. századi történetéből csak egyes nevek maradtak fenn - mint János (1640-1705, valószínűleg az első ismert János fia vagy unokája), Zsigmond és György - ezek a nevek egyébként továbbra is használatosak és kedveltek maradtak a családban. Ők minden bizonnyal észak-magyarországi kisebb birtokosok voltak; utóbbi kettő nagy valószínűséggel János fiai. Hasonló adottságú kisebb-nagyobb, szintén protestáns birtokos családokkal házasodtak össze. Talán ők költöztek Alsómérára, ahol - ez már konkrét adat - Zsigmond fia Sámuel született (1749-1799).

Sámuel fia Dienes János (1780-1844) Alsóméráról Felsomérára költözött; legidősebb fiának (szintén Zsigmond) egyes leszármazottai még a XX. század második felében is ott éltek. János legkisebb fia volt az a (szintén Felsőmérán született) Dienes László (1816-1889), akinek a Dienes család honlapját létrehozó és szerkesztő Dienes Dávid ötödik egyenesági leszármazottja, azaz szépunokája.

Az előbb említett Dienes László már nem maradt Felsőmérán. A gróf Károlyi család birtokainak jószágigazgatója lett, majd 1851-ben megházasodott s hamarosan három fia született. A fiukat a legjobb iskolákban taníttatta, majd egyetemre küldte őket. A legidosebb, Barnabás (1852-1923), jogot végzett Eperjesen, majd Bécsben, Kálmán (1854-1903) szintén Bécsben tanult orvosnak, a harmadik, Gyula (1855-1921) pedig a müncheni műegyetemre járt.

Barnabás előbb jogászként dolgozott, majd az Alsó-szabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat igazgatója lett. Megházasodott, feleségül vette Pusztay Ilonát (1860-1934), s családjával előbb Tokajban, majd Debrecenben élt. Nyolc gyermeke született, három lány: Klára (1878-1959), Rózsa (1880-1971), Katalin (1900-1979) és öt fiú (Kálmán, Pál, Lajos, László, Barna). A fiuk, sőt a legkisebb lánytestvér, Kató is, valamint házastársaik, majd a testvérek leszármazottai közül többen is, a XX. századi magyar művelodéstörténetben, művészetben, irodalomtörténetben, sőt a nemzetközi tudományos életben is jelentős szerepet játszottak.

Röviden az öt fiutestvérrol:
- Dienes Kálmán (1881-1954) mérnök, számos híd és út az ő tervei szerint épült Magyarországon
- Dienes Pál (1882-1952) matematikus, Angliában dolgozott a londoni egyetem professzoraként
- Dienes Lajos (1885-1974) orvos az USA-ban folytatott kutatásokat
- Dienes László (1889-1953)) rövid ideig Németországban élt, majd a Szovjetunióban, hazatérve Magyarországra a közgazdasági egyetem professzora és a budapesti Szabó Ervin (Városi) Könyvtár igazgatója volt haláláig
- Dienes Barna (1895-1950) az USÁ-ba emigrált és ott protestáns lelkész lett
- Dienes Valéria (1879-1978), Dienes Pál felesége filozófus volt és orkesztikai iskolát működtetett, majd táncelmélettel foglalkozott

Néhányan a nyolc testvér leszármazottai közül:
- Dienes György (Jay D.), Kálmán fia kutató fizikus lett, az USÁ-ban él
- Dienes Gedeon (1914-2005), Pál idősebb fia, nyelvész és tánctörténész, a magyar kulturális élet egyik meghatározó alakja volt
- Dienes Zoltán, Pál fiatalabb fia matematikusként főként a matematika-tanítás megújításával foglalkozott, ma Kanadában él
- Czellár Katalin (Nelli), Kató fiatalabb lánya építészként építészettörténettel foglalkozik, több könyve jelent meg különféle témákról
- Vigh Tamás, Klára unokája ismert, neves szobrászművész, sokáig a budapesti Képzőmuvészeti Főiskola tanára volt

Megjegyzés: Családtörténeti kutatásaink közben több olyan Dienes családdal találkoztunk, amelyek a XVII. század óta bizonyosan nincsenek a mi családunkkal kapcsolatban. De nem lehetetlen, hogy korábban rokonai voltak a mi - az itt szereplőknél régebbi - őseinknek.




webdesign by David Dienes (Lime Style)





English Text in English
Magyar Szöveg magyarul